Még mindig lezárva tartom az oldalt. Mégpedig azért, mert hétköznap nem sok időm van foglalkozni vele. Elkezdtem egy hétvégi délutánon, órákig elpöcsöltem a designnal (és már megint új ötletem van, szóval ha más miatt nem is akkor a hetente frissülő kinézet miatt érdemes betekinteni :D ). Szóval még nincs menü, nincs bemutatkozás, de lehet, hogy nem is lesz. Ez egy blog, nem pedig egy fan oldal. Nem mindig van miről írni. Pontosabban azért, mert az életemben semmi olyan nem történik, amit annyira feltétlenül ki kellene írni magamból. Persze vannak emberek, akik kikészítenek, barátok, akik cserben hagynak, néhanapján beszélgetek fiúkkal..
Apropó, fiúk.. Minden ismerősöm azt mondja, most vagyok a legjobb formámban. Mégis én fél éve nem beszélgettem fiúval... Illetve néhány idiótával igen, egyik jobban meg akart húzni mint a másik úgyhogy könnyes búcsút vettem tőlük.. Míg régebben, tavaly nyáron mindig kavartam 1-2 sráccal egyszerre. Nem mondom, hogy annyira szomorú vagyok miatta, mert van így is elég bajom, de azért rossz azt nézni ahogy elkelnek a barátaim mellőlem, én pedig maradok a megszokott macskás-kutyás-lovas pozíciómban. De nem fogom feladni az egyéniségemet, akkor is, ha a társadalom egy lóbuzi, állatmániás kislánynak tart!!! Persze mostanában nem járkáltam el sehová.. Az orrtöréses esetem óta apum úgy óv mint egy törékeny kisbabát, ordibálásban tör ki ha bárhova akarok menni, ráadásul azok a tévképzetei alakultak ki rólam, hogy alkoholista, drogozós, balhézós és verekedős vagyok. Hát nagyon, nagyon félreismert. De hajthatatlan, 100% biztos benne hogy amit hisz rólam az az igazság. Már meg sem próbálom meggyőzni. Szóval ki kéne már mozdulni valamerre.