Oka volt annak,hogy nem írtam.. Sok minden történt velem, így megpróbálom rendszerezni a hétvége eseményeit, hát remélem sikerül :D

Szóval leérettségiztem Pénteken infóból. Éjjel alig aludtam valamit, nagyon be voltam tojva.. Oké rendben, ha ezt elszúrom még jövőre javíthatok, meg nem vészes,négyesre így is úgy is tudom csak az a fránya excel.. amit februárban mutatott meg a tanár -.- Na mindegy, ennek ellenére azért mégis bennem volt az az érzés, hogy Jéézusom, 11 évet szenvedtem a suliban és koptattam a padjait, azthittem soha nem jön el a pillanat, hogy én érettségizem.. És lám, túl éltem. Gyomorgörccsel, hasfájással, de izgalommentesen. Elején kicsit izgultam, de utána már a feladatra koncentráltam. Többször átnéztem, többször visszatértem, az excelen kívül szerintem mindegyik jól sikerült, csak nagyon becsapós,gondolkodtatós és időigényes feladatsor volt. Azért örülnék, ha meglenne az 5ös,mert baromira nincs kedvem még egy évet infózni.. -.- 

Este elmentünk bulizni. Persze hulla fáradt voltam, főleg hogy már 6ra mentünk névnapot ünnepelni, ráadásul elnéztem az órát és 5re már teljesen kicsípve ültem otthon. Beharangoztam hogy mindenki érjen oda hamarabb, mert már unatkozom, aztán persze kire kellett várni negyed órát? Neeem, nem rám,dehogy is :D Kétszer fordultam vissza, egyszer az ajándékért, egyszer a személyiért..

Reggel 4kor hazaérni két barátnőmmel olyan érzés volt, mint kétheti barangolás után megtalálni a SEMMIT. Drágaságaim allergiásak a macskára de olyan szinten hogy kipusztulnak. Akkor döntenem kellett: Vagy tüsszögnek mellettem és vakaróznak egész reggel, vagy a macska kaparását és vinnyogását hallgatom. A lényeg hogy alvás-mentes időszak várt rám. Végül kizártam a tiltakozó macskát a szobából, és álomba szenderültem. 6kor arra keltem,hogy egyik barátnőm elindul,mert Pestre ment. 7kor arra keltem, hogy másik barátnőm anyja folyamatosan hívogatott minket. 23 nemfogadott hívásom volt tőle. Amikor felráztam Szuzit akkor tisztázta az anyjával, hogy bulizás után hajnal hétkor mi tényleg csak aludni szeretnénk,de azt nagyon, úgyhogy legyen szíves leszállni a telefonról,köszii...

Végül 11kor megint 23 nemfogadott hívás az említett anyukától: Mindjárt itt vannak értünk, úgyhogy pakoljunk. Jézusom, mint akit kétszer fejbekólintottak egy méretes ásóval, úgy éreztem magam az alváshiánytól. Olyan másnapos voltam mint a kutya, pedig alig ittam: 1 sört 1 rozét és 2 vodkát ittam egész este, a buliban meg kóláztam hajnalig hogy életben maradjak. 

Szóval Szombat délelőtt volt, amikor hazaértünk. 3kor úgy döntöttem, hogy kiviszem a lovat lefutószárazni, mert szerencsétlen mostanában nem mozgott valami sokat. Strasbourgban voltam, múlthéten érettségi, meg minden lófütty, úgyhogy ráfért már egy kis szaladgálás. Az eredmény először is egy gyulladás az orsócsontom mellett levő inakban, amelyek tegnapra jöttek ki. Illetve egy adag gennyes horzsolás a tenyeremen, ugyanis a kötél egyik vége beleakadt a lábába, a másik vége a kezemben, jött a motor és... én húztam a rövidebbet. Se hajatmosni, se fésülködni, se öltözködni, tulajdonképpen semmit nem tudok normálisan megcsinálni fél kézzel, mert ha bekötöm a sebet felpuhul és gennyes lesz, ezért szárítani kell. 

Na és itt még csak a Szombat délutánnál tartunk..De megnyugtatok mindenkit, aki vette a bátorságot és végigolvasta az értelmetlen írásomat, hogy más érdemleges nem történt velem.. Ja de, már régebben említett "barátnő elvtárssal" felnőttes módon (ugye, én is meglepődtem rajta :O ) megbeszéltük a dolgokat, letisztáztunk mindent, neki is rosszul estek dolgok és tudatosan hanyagolt. Szóval most újra szent a béke, meg öribarisosehari, de azért én óvatos vagyok..