Úgy érzem, leülepedett bennem eléggé az a bizonyos április 19-i szombat, amikor barátnőmmel felutaztunk Pestre a Vaknyugat című előadásra. Olyan "vidéki gyerekek napvilágot látnak" stílusban indultunk neki, azt sem tudtuk, merre kell menni, hova, mivel, mire kell felülni, még Bp jegyet is elfelejtettünk venni. Szóval google térkép bekapcsol, és bolyongjunk a városban. Népligettől először a Corvin negyedbe kötöttünk ki villamossal, onnan elgyalogoltunk a Margit-hídig, és végül megtaláltuk amit kerestünk: Átrium film-színház. Izgatottan léptünk be az ajtón, bár még volt 2 óránk az előadásig. Mindketten régóta vártuk a pillanatot, ez volt az első darab amiben élőben is láthattuk Alföldi Róbert szereplését. 

Elmentünk még mászkálni, igaz hólyagos volt a lábunk a sok gyaloglástól. Nehézségekbe is ütköztünk, nem kaptuk meg emailben a jegyet, nem volt kinyomtatott számla, szóval elég szerencsétlenek voltunk, de végül minden megoldódott. :D

A darab csodálatos volt, rég nevettem ennyire őszintén. Tudtam, hogy Alföldi tehetséges, de ennyire? Kiáll a színpad szélére, és úgy mustrálja végig a közönséget, egyenként mindenki szemébe belenézve, mintha mi lennénk a színpadon, és ő lenne a közönség. Zavart csönd volt, mukkanás se hallatszott. Amikor felém ért a pillantása kényelmetlenül mocorogtam, és bár egyben csodáltam is, azért azt kívántam menjen tovább, mert nagyon feszélyezett voltam a szigorú pillantásától. Aztán elkáromkodta magát (a darabban egy lecsúszott alkoholista papot alakít, aki megrendült hitében). A feszültség feloldódott, és egy emberként lélegzett fel a közönség.

Eszméletlen alakítást nyújtott. Már-már valóságosnak tűnt, hogy részeg. Azonban a búcsúlevélnél komoly hangnembe váltott, így a komikus részek ellenére is ott csüngött a súlya annak a magányosságnak és reménytelenségnek, amit érzett Welsh atya a műben. 

Rengeteg vidám pillanatot, nevetéstől elkönnyezett sminket adott a darab. Minden egyes fáradalmas lépés vagy izgalom, balszerencse megérte azért a 2 óráért. Rétfalvi Tamás, Ficza István, Mészáros Piroska is tökéletesen és hihetően játszottak, rég voltam ennyire jó előadáson. 

Abszolút meghatározó élmény volt ez a szombat, és biztos vagyok benne, hogy megyünk még Alföldi Róbert előadásaira.