Rengeteg írnivalóm lesz..De nem most, nem rég értünk haza, reggel korán iskola, ki sem pakoltam, napi 12 órákat buszoztunk, a lapockám becsípődött és mindenem fáj. Szét vagyok szóródva, fáradt vagyok, de abszolút megérte :D Holnap ha gép környékén leszek remélem írhatok egy hosszú-hosszú bejegyzést rengeteg gyönyörű fényképpel. 5 nap alatt 4 országot jártunk meg, kemény utazás volt de mindenképpen megérte. 

Mit szólsz hozzá?

Kiváncsiságból, meg jórészt unalomból felnéztem a gportal portállistáján a sokadik oldalra. Hihetetlen, mennyi működő lap volt -és azoknak hatalmas része már nem is üzemel (de a tárhelyet, címeket persze foglalja). És milyen kevesen maradnak kitartóak... :/ Idővel szinte minden blog bezár, és a helyükbe jönnek újak. Amikor én blogoltam a gp-n, 2008-2010ben, teljesen más volt a blog kínálat, közülük már senkit nem látni idefent. Persze ez így van rendjén. Ha valaki tud nagyon-nagyon régi, sok éves blogot, ami mai napig működik, azt ossza meg velem, mert szívesen olvasgatom :) Aztán felmerül a kérdés: Én meddig fogok blogolni? Még egy hónap, fél év, és megunom? Vagy érettségi miatt szünetelek, és többé vissza sem térek? Ki tudja..

Hozzászólások (2)

Este indulunk Strasbourgba. Igaz a szövegem még mindig nem tudom, de végül is van 10 órám megtanulni.. Online közvetítés lesz :D Itt fogunk ücsörögni:

Strasbourg:

És akkor pakolásszunk, 2 bőrönd+ 2 táska 5 napra elég lesz? :)

Hozzászólások (1)

 

:'(

Mit szólsz hozzá?

Végre a saját kis gépecskémnél lehetek, és írhatok, gépezhetek saját kedvemre. Holnap indulunk Strassbourgba *-* 5 napig távol leszek, már nagyon várom, és kíváncsi vagyok, mi lesz, egyáltalán meg tudok-e majd mukkanni a parlamentben :D 

"Barátnő" elvtárs rám írt hétvégén, és egy óráig beszélgettünk.. Illetve ő mondta, én meg "ahha, igen, értem, jaja, lehet" és társaival reagálgattam. Egyszer csak megkérdezte: amúgy veled miújság? Az állam a parketta alá került, és hirtelen azt sem tudtam, mit mondjak. Mikor is kérdezte meg utoljára, velem mizujs? Hát, nem tudnám megmondani. Úgyhogy nagy meglepettségemben kinyögtem a hihetetlenül tartalmas és sokatmondó "semmi különös" sablonválaszt. Igazán megeresztettem.. Végül elmeséltem neki a hétvégét, meg hogy új telefont szeretnék venni, de itt ki is merült a társalgás. Ha tudná mennyi mindennel bántott (de nem tudja), akkor nem biztos hogy lenne arca írogatni. vagy hát, ki tudja... Az ő fejébe nem lehet belelátni..

Most pakolászok holnapra, este 9kor indulunk, így átalusszuk majd az utazás nagy részét. Én már nagyon várom.

Végezetül a roppantmód érdekfeszítő bejegyzést azzal zárnám, hogy :

Mindenki hallgasson Stromaet, mert az jó! 
(életemben először láttam a klippet,és kicsit meglepődtem a faszin.:D)

És a másik fhanszia kedvenc: 

Komolyabbra fordítva a szót: Nemsokára megyünk színházba. Nem is egybe. Már annyira várom, majd hozok beszámolókat, "kritikákat" is. Illetve van egy könyv amit egyszerűen nem bírok kiolvasni, sosem érek a végére, annyira nem történik benne semmi.. Ez a Seraphina. Ha kiolvastam, arról is írok néhány sort majd.

Hozzászólások (2)

Nem írtam mostanság, mert anyánál felejtettem a laptopom, de most gépközelbe kerülvén bepótolom a hiányosságaimat. A buli utáni napon talán 2 oldalt írtam volna az este történéseiről, de már leülepedett bennem, úgyhogy kevesebbel is beérem :D

Az milyen dolog már,hogy hónapokig semmi, aztán egy este alatt találkozol 3 exeddel, aki közül az egyik igen rendesen rád nyomul? Kicsit megviselt lelkileg, de azért én jól éreztem magam. Történetesen a nyomulós sráccal sokat beszélgettem, amíg nem ivott teljesen normális volt, olyanokat mondott hogy sírtam a röhögéstől. Végig kellett hallgatnom szomorú szerelmi helyzetét, és hogy véget akar vetni a kapcsolatnak, akkor már kezdtem gyanakodni. Mondta hogy menjünk el sétálni. Csak is azért egyeztem bele, mert haza akartam menni nagykabátért, ugyan is nem gondoltam volna hogy éjfélig fogok kint ülni a bázis teraszán és beszélgetni. Persze el kellett hozzá is kanyarodnunk, mert ő is fázott, teljesen normális volt,aztán visszafele bepróbálkozott, abszolút nem lepett meg a helyzet.

Egy éve még bedőltem volna neki de most már nem, és nem hagytam magam, visszamentünk iszogatni, akkor már beindult a buli, hát köszönöm én jól éreztem magam, de berúgni szerencsére nem rúgtam be. Ennyit az estéről.

Holnap után indulunk Strassbourgba, rá 3 napra pedig infó érettségi. Hát, még semmit nem vettem elő. Hogy fogok így M.o. gazdasági helyzetéről és az informatikai társadalomról beszélni a parlamentben? :D Ez még nagyon a jövő zenéje,de majd buszon tanulok. Az érettségi meg... 5ös kellene, de nem gyakoroltam rá semmit, a próbaérettségin is pont lecsúsztam az ötösről.. Rohadtjó.

Apámat itt hagyta a barátnője, illetve apám küldte el a fenébe. Most én lettem az alany, akit betalált, reggeltől estig pattogtat, és azzal próbál meggyőzni, hogy sírós hangon "segíts az édesapádnak" szövegeket lök be nekem. Már elkezdtem megsajnálni, hogy egyedül maradt, aztán megálljt parancsoltam magamnak. Nem vehetem mindenki problémáját a saját vállamra! Ő csinálta magának, hallottam a saját fülemmel mikor közölte a nővel hogy induljon. Nem mintha annyira megviselne. Aranyos volt, de elvitte egy csomó göncömet, amikor láttam bepakolni megvilágosodtam, hogy miért nem találtam egyetlen egy bugyimat sem vagy hol volt a kedvenc felsőm..De nem volt pofám szólni, amúgy sem hordanám őutána azokat, ennél higiénikusabb vagyok.. Csak azért a pofám leszakadt basszus.

Megyek mert ha nem pattanok rögtön apámnak felforr az agyvize. 

Hozzászólások (1)

Imádtam telefonról bepötyögni 6 oldalt,majd küldésnél a "nincsenek fogadott adatok" című szöveggel találkozni. Én ugyan mégegyszer le nem írom, ha visszamentem anyumhoz ott vár rám a laptopom és mindent bepótolok..

Mit szólsz hozzá?